A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.

Magyarország önellátási szintje baromfitermékekből 180%-os, amely csirkénél 130-140%-ot, pulykánál 150-160%-ot, a vízi szárnyasoknál pedig 200-220%-ot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a hazai cégek sokkal többet állítanak elő, mint amennyit a magyar lakosság elfogyaszt, az ágazat a belföldi igények kielégítésén túl minden évben jelentős exportot bonyolít le, közölte az Agrárminisztérium.

Az idén január-májusban a vágóhidakon 89 millió 776 ezer darab, élősúlyban kifejezve 278 ezer tonna baromfit vágtak le. A levágott baromfi 82,4%-a vágócsirke, 13,1%-a vágókacsa, 3,2%-a vágópulyka, 1,1%-a vágóliba és 0,2%-a pedig vágótyúk és kacsa volt. Magyarország az év első négy hónapjában 166 millió euró értékben exportált baromfit, ez 14%-kal alacsonyabb érték a 2019-es év azonos időszakához képest. 2020 január-áprilisában 59 millió euró értékben importált az ország baromfit, ez 10%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.

A szaktárca ismertette, a madárinfluenza először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, majd 2014 novemberében megjelent Európában is. Magyarországon utoljára 2016-2017-ben kellett megküzdeni a betegséggel, amelynek jelenlétét az idén márciusban igazolta egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A madárinfluenza miatt Bács-Kiskun mellett Csongrád és Békés megyében is jelentős állományokat kellett felszámolni. Az idén eddig mintegy 4,8 millió baromfit kellett levágni, ebből 1,2 milliót megelőző céllal. A Nébih azóta szerencsére már feloldotta a járvány miatt elrendelt megfigyelési körzetek feloldását.

A madárinfluenza következtében számos kereskedelmi partnerország - például Dél-Korea, Dél-Afrika - letiltotta a baromfi, illetve a baromfitermékek beszállítását Magyarország teljes területéről. Más országok - így az Egyesült Államok, Japán, Szingapúr - viszont az úgynevezett regionalizáció elvét alkalmazva csak az érintett területekről tiltják a termékek bevitelét.

A madárinfluenza mellett a koronavírus-járvány is negatívan hatott az ágazatra az idén. A baromfi feldolgozásához, illetve a szállítmányozáshoz kapcsolódóan átmeneti munkaerő problémák jelentkeztek a cégeknél, továbbá az adminisztratív korlátozások és a turizmus teljes ideiglenes bezárása is komoly hatással volt a piacra.

Az agrártárca törekszik az ágazatot ért vesztésegek mérséklésére: a gazdákat kártalanítja a madárinfluenza következtében elhullott szárnyasok miatt. Emellett rendelkezésre áll a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére forrás a Vidékfejlesztési Programban, és komoly segítséget nyújtanak a Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései is.

A baromfiágazat kibocsátása 2019-ben folyó áron 939 millió euró, azaz 305 milliárd forint volt, amely 0,5%-kal haladta meg a 2018-as évét. Változatlan áron a kibocsátás 864 millió euró, azaz 238 milliárd forint volt, amely megegyezik az előző év adataival, írta az Agrárminisztérium.

forrás: https://www.agrarszektor.hu/allat/nincs-aruhiany-a-madarinfluenza-se-tudta-legyurni-a-magyar-baromfiagazatot.23042.html